Az életben egyetlen állandó dolog van. Az pedig a változás. Hosszas őrlődés, töprengés előzte meg a költözést. Mérlegelnem kellett hogy Lizi már eddig is megtépázott lelkének mennyit ártok majd. Új lakás, új szagok, ismeretlen sétatér, soha nem látott arcok, némi felfordulás, dobozok és bútorok hegyben. Végül persze meggyőztem magamat, hogy az ő szempontjából bár sokminden megváltozik, de azért én, a "gazdi" csak vele maradok, és voltaképpen az igazi megrázkódtatás akkor jön majd, mikor ő igazi családra talál és a közös kis életünket befelyezzük. Az utolsó döntő érv igen egyszerű és kézenfekvő volt, hiszen ha ő "saját" kutya lenne, akkor is költözne velem.
Az első becsomagolással eltöltött éjszakát még aktívan szaglászva, érdeklődve, az orrát mindenbe beleütve végigaszisztálta. A második éjjel már lényegesen alábbhagyott az aktivitása, valószínűleg nem lehetett mindez nagyon izgalmas, és belátta, ha játszani nem lehet és étel sincs a mennyezetig tornyosuló dobozokban eldugva, akkor bizony ez nem annyira jó móka.
Maga a költözés gond nélkül zajlott. Késő estére már a bútorok a helyükön álltak, a dobozok közötti sétaösvények is kezdtek megszűnni. Kínosan vigyáztam rá, hogy a vacsorát is időben megkapja a neki járó szeretetmennyiséggel, ölelgetéssel, simogatással együtt, sőt, ha lehet még azon túl is. Mindez meglehetősen hiábavalónak bizonyult, mert beütött a teljes sztrájk. Nem evett egy falatot sem. És éjjel aludni sem volt hajlandó. Ráadásul úgy döntött, hogy én sem akarok aludni, így reggelig énekelgetett, sírdogált kissebb nagyobb szünetekkel, hol hangosan, hol méghangosabban. Két ilyen gyönyörű éjjel következett még. Majd varázsütésre megszűnt minden probléma. Újra vidáman, farokfelcsapva közlekedik, boldog mosollyal dugja ölembe fejét egy kis vakargatásra és remek étvágynak örvend. Nagyon gyorsan megtanulta a itteni házirendet és gond nélkül be is tartja azt.
Így bátran elmondhatom, köszönjük jól vagyunk! :-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
„de azért én, a "gazdi" csak vele maradok”
VálaszTörlésŐ sosem volt „gazdija” Lizinek! Szeretném felhívni minden érdekelt, és nem érdekelt figyelmét arra, hogy egy kutyának az a „GAZDA” (igen végig nagy betűvel), aki eléteszi a vacsorát –Lizinek a reggelit is-, a Gazda az aki nem az esti félórás sétában vesz részt, hanem naponta legalább 2-3 órát intenzíven eltölt a kutyával! Foglalkozik vele, nem csak mellette alszik. Bár hozzá kell tennem, hogy Lizi jobbára az én lábamnak dőlve aludt! Elgondolkodtató, miért sírdogált két éjszakát a „jól megfontolt” költözés után?
Csak ezeket nem kapta meg Lizi-kutya a blogoldal írójától.
De nem csak Lizivel, hanem egyetlen ideiglenesen befogadott kutyával sem foglalkozott többet.
„Futtathatjuk magunkat”, de szegény Zserbóval sem Ő csinálta végig a rohamok nagy részét, hanem én. Én üvöltöttem vele, telefonban, mert nem volt otthon, hogy jöjjön az állatorvos, és adja be szegénynek a nagy „A”-t. Ne szenvedjen tovább: 24 óra alatt 8-10 epilepsziás roham szerintem sok, nagyon sok! Igen, én mondtam ki az ítéletet szegényre, de nem volt más lehetőség. Aki látott már ilyet, az tudja, aki nem, az sose tapasztalja meg! Nagyon-nagyon elkeserítő és borzasztó! A látvány is, a tehetetlenség is és az is, hogy a roham után szegény kis kutya azt sem tudja hol van, és újra elkezdi megtanulni a lakást, a bútorok helyét, és riadtan ugrik el a simogatni szándékozó kéz elől.
De ezt Ő (Evelin) nem tudja, mert ahhoz nagyon kevés időt töltött a kutyával!
De nem csak Lizivel, Zserbóval, hanem az összes többivel sem.
Mi hármasban,inkább négyesben (én is ott voltam) Plútó, Tóbiás (macska), Bagira (szintén macska) mi töltöttünk el rengeteg időt együtt!
És nem csak a fent sorolt két kutyáról van szó. Beszélgethetünk Mosolyról is… Én vettem rá, hogy ha lehet, ne „egyen meg” mindenkit.
Szeretném, ha a fenti kis „átiratom” nem úgy nézne ki, mintha el akarnám ásni, az oldal íróját, de úgy gondolom, hogy az igazsághoz ezek is –és ennél több is- hozzátartozik!
Ha bárki aki ezt az oldalt olvassa, és többet szeretne tudni, az elérhetőségem: hanzikkaroly@gmail.com
Bátran kérdezzetek!