
Akáccal egy rendezvényen, pontosabban egy gazdikereső napon találkoztam. Szomorú volt, orra lógató és rettentő sovány. Alig pár napja került el a gazdájától, aki Akácot és a kölykét Tobozt is (szintén vizsla) ki akarta lőni, holmi kert feltúrás, ásás miatt. Futrinkás kutya lett. Nem szégyen, a nap végére beleszerettem, így hazahoztuk. Viszonylag sok idő volt, míg a macskák kergetéséről leszoktattuk, bár bántani sosem akarta őket. Elképesztő volt nézni, megélni, hogy az a vidéki, csendes faluból elkerült vizsla miként próbál meg alkalmazkodni a város lüktetéséhez, dobogásához. Eleinte csak a zajokhoz szoktattam. A napi séta a Kerepesi úton volt. Egyik oldalról a metrót, a másikról az autók zaját hallgattuk. Mikor már nem rettegett a dudától, féktől, buszra merészkedtünk. Soványsága ellenére rendkívüli étvággyal bírt, ám a buszon a tömeget még jutalomfalattal sem viselte. Márpedig, a piros 7-es a délután közepén nem a béke szigete. Tagadhatatlanul felkészülten vártam, utastársaim mikor penderítenek le. Nem tették. Kicsit sajnálkoztak, megértően pislogtak, majd még egy kis helyet szorította a lábak tengerében a riadt Akácnak.
Mielőtt valaki azt hinné, az állatmentés csupa mosoly az ideiglenes befogadással együtt, az téved. Akác mellett a földön ülve a rendelő kövén, fülét vakargatva könyveket olvastam ki, míg csepegett neki az infúzió. Megtanultam mellette, mi is az a baromfi allergia. Hétvégente pedig hajnalban marhahusiért szaladtam neki a piacra. Ő pedig minden nap kicsivel többet adott a szeretetéből és bizalmából Ez pedig feledtetett mindent.
Ő is német gazdihoz került, itt mindenképpen megemlíteném, hogy a Futrinka egyesületnek, van egy német partnerszervezete. Az ő segítségükkel sok-sok kutya kerülhet szerető családba viszonylag rövid időn belül. Én nagyon szerettem volna tudatni a gazdikkal, hogy Akác mitől fél, minek örül, milyen gyógyszert szed, és hogy vigyázzanak rá, mert szívem csücske nagyon. Így jobb megoldás nem lévén, szótár segítségével táblázatot szerkesztettem, minden nyelvi nehézséget és félreértési lehetőséget leküzdve. A sors fintora, hogy levelemre válasz érkezett, így én jó idő óta németül tanulok a kezdeti sikereken felbuzdulva. Így valóban minden kutyáról tudom hol van, mit csinál és boldog-e.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése